1.0https://eletfa.cafeblog.huH. Kovács Gabriellahttps://eletfa.cafeblog.hu/author/valosagszellemi/  <div>"Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek.</div> <div></div> <div>Az utakat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a rikkantó tavaszi erdőbe.</div> <div> <a href="https://eletfa.cafeblog.hu/files/2013/09/út.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-169" alt="út" src="https://eletfa.cafeblog.hu/files/2013/09/út.jpg" width="500" height="332" /></a></div> <div>Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová.</div> <div></div> <div>Nemcsak mi haladunk az utakon az, utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az utaknak értelmük van. De ezt csak utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt." (Márai Sándor)</div>richhttps://eletfa.cafeblog.hu/files/2013/09/út-150x150.jpg150150