1.0https://eletfa.cafeblog.huH. Kovács Gabriellahttps://eletfa.cafeblog.hu/author/valosagszellemi/<h3><a href="http://eletfaja.blogspot.hu/2013/03/felnotte-valas.html"> </a></h3> <div><a href="https://eletfa.cafeblog.hu/files/2013/09/ri.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-134" alt="ri" src="https://eletfa.cafeblog.hu/files/2013/09/ri.jpg" width="960" height="720" /></a></div> <div id="post-body-6242633143604748336"> <div></div> <div></div> "Nem is vagyunk tudatában annak, hogy a legkorábbi érzelmi tapasztalatainkkal találkozunk felnőttkorban is, csak mindig más-más köntösben. Ezeket a korai élményeket úgy ismételjük meg, hogy azoknak megfelelő embereket és helyzeteket vonzunk az életünkbe. Ha a belső gyermek sérült, ugyanúgy reagál, mint ahogy gyermekként tette. Az erő, a tehetetlenség, az igazolás vagy az elutasítás ugyanolyan érzésével. A múltban él, a jelent, pedig a hiány, a visszautasítás és a sértettség szűrőjén keresztül látja. Gyógyulásunk feltétele, hogy szeretettel viszonyuljunk a sérült belső gyermekünkhöz. Neki ugyanis még mindig szüksége van arra, hogy átélje az odafigyelést, elismerést és szeretetet. Ha sikerül megismernünk őt, és megértenünk a múltat, véget vethetsz az ismétlődő mintáknak, és végre lelkileg is felnőtté válhatunk." </div>richhttps://eletfa.cafeblog.hu/files/2013/09/ri-150x150.jpg150150