{"version":"1.0","provider_name":"","provider_url":"https:\/\/eletfa.cafeblog.hu","author_name":"H. Kov\u00e1cs Gabriella","author_url":"https:\/\/eletfa.cafeblog.hu\/author\/valosagszellemi\/","title":"Menek\u00fcl\u00fcnk...","html":"
\r\n
\r\n
\r\n
\u00a0<\/span><\/h6>\r\n \r\n\r\nA k\u00fcls\u0151 p\u00f6rg\u00e9s mindig az \u00f6nmagunkt\u00f3l val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9s biztos jele. M\u00fcller P\u00e9ter<\/blockquote>\r\n<\/div>\r\n

Biztosan volt olyan helyzet az \u00e9letedben, mikor azon kaptad magad, hogy csak az\u00e9rt teszel valamit, mert nem akarsz, vagy nem tudsz azzal foglalkozni amivel kellene.\u00a0 Azonban ha a vil\u00e1gban k\u00f6r\u00fcln\u00e9z\u00fcnk l\u00e1thatjuk, hogy az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge menek\u00fcl\u00a0 a h\u00e9tk\u00f6znapokban. Helyesebben belemenek\u00fcl. \u00d6r\u00f6mtelen\u00fcl, lelketlen\u00fcl, szeretetlen\u00fcl, belemenek\u00fcl a munk\u00e1ba, a rutinba, a kapcsolatokba \u2013sokszor az \u00e9rtelmetlenbe is-, a csokiba, alkoholba, a t\u00e9v\u00e9be, a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sba\u2026. Sz\u00e9p lassan elfelejti ki is \u0151 val\u00f3j\u00e1ban.<\/p>\r\nDe mi\u00e9rt is van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk arra, hogy menek\u00fclve rohanjunk egyik cselekv\u00e9sb\u0151l a m\u00e1sikba?\r\n

\"\"\r\n<\/span><\/h6>\r\n

Mert am\u00edg ezt tessz\u00fck, nem magunkkal foglalkozunk, addig nem kell szembes\u00fcln\u00fcnk. Nem zaklat lelk\u00fcnk, \u00e9s nem kell az \u00e9let nagy k\u00e9rd\u00e9seire sem v\u00e1laszokat tal\u00e1lni: Mi okb\u00f3l sz\u00fclettem, mi\u00e9rt \u00e9lek \u00e9s mi dolgom az \u00e9letben? Ki vagyok \u00e9n egy\u00e1ltal\u00e1n? Nem szeretj\u00fck ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket, mert \u00f6nmagunkkal kell tal\u00e1lkozni, \u00e9s sokunk sz\u00e1m\u00e1ra ez bizony nem kellemes, hiszen ezekben a\u00a0 pillanatokban, bizony a sz\u00e1mvet\u00e9s, a lelkiismereti k\u00e9rd\u00e9sek, a f\u00e1jdalommal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s sem maradhat el. A napi rutinban, rohan\u00e1sban nem kell ezzel foglalkoznunk, hiszen mi m\u00e1s dolgunk lenne, mint rohanni a gyerek\u00e9rt, a munk\u00e1ba, bev\u00e1s\u00e1rolni\u2026 J\u00f3 esetben t\u00e1rsunkra, gyermek\u00fcnkre az\u00e9rt figyel\u00fcnk. Azonban magunkra\u2026.Az \u00fcres percekben, mikor v\u00e9gre a csend hatalm\u00e1\u00e9 lehetne a f\u0151szerep, mikor v\u00e9gre \u00f6nmagunkkal tal\u00e1lkozhatn\u00e1nk, azonnal zajt csapunk. B\u00e1rmit csak ezt ne\u2026 Persze ez nem tudatos, de figyeld meg a saj\u00e1t \u00e9letedben. Te szokt\u00e1l csak magaddal lenni? Vagy zavar a csend, \u00e9s r\u00e1di\u00f3t, Tv., ak\u00e1rmit kapcsolsz? A napi rutin biztons\u00e1gosnak t\u0171n\u0151 vil\u00e1g\u00e1ban a l\u00e9nyeget vesz\u00edtj\u00fck el. Elvesz\u00edtj\u00fck val\u00f3di identit\u00e1sunkat, \u00e9s gy\u00f6kereinket, \u00e9s a kapcsolatot \u00d6nmagunkkal.<\/p>\r\n

Azonban nem m\u0171velhetj\u00fck a v\u00e9gtelens\u00e9gig. El\u0151bb ut\u00f3bb kimer\u00fcl\u00fcnk, szorongani kezd\u00fcnk, hisz lelk\u00fcnket, ha \u00fagy tetszik, elv\u00e1gjuk magunkt\u00f3l.<\/p>\r\n

A mindennapi \u00e9let\u00fcnket \u00e9lhetn\u00e9nk azzal a tudattal, \u00e9rz\u00e9svil\u00e1ggal is, hogy az \u00e9let\u00fcnk, szem\u00e9ly\u00fcnk \u00e9rt\u00e9k. R\u00e9sze vagyok valami hatalmasabbnak, \u00e9s a vil\u00e1gnak sz\u00fcks\u00e9ge van r\u00e1m, mert nincs m\u00e9g egy olyan ember mint \u00e9n. Tudatosan odafigyelve nem a m\u00falt el\u00f6l menek\u00fclni, \u00e9s nem a j\u00f6v\u0151t\u0151l f\u00e9lni.\u00a0 A m\u00e1ban \u00e9lni\u2026r\u00e9sze lenni\u00a0 egy nagy eg\u00e9sznek. Nem hasonl\u00edtani \u00f6nmagunkat m\u00e1sokhoz, \u00e9s nem versengeni azon, hogy ki jobb, \u00e9rt\u00e9kesebb. Meg kellene \u00e9rteni, hogy a vil\u00e1gban mindenki egyform\u00e1n sz\u00e1m\u00edt. \u00cdgy teljes, hiszen a sz\u00ednek is egy\u00fctt alkotnak k\u00e9pet, \u00e9s hangok \u00f6sszess\u00e9g\u00e9b\u0151l lesz koncert. F\u00f6ldi \u00e9let\u00fcnk v\u00e9ges, ez\u00e9rt nem mindegy, mit kezd\u00fcnk vele. Minden h\u00e9tk\u00f6znapi cselekedet, rutin megt\u00f6lthet\u0151 szeretettel, \u00e9rt\u00e9kkel. De ez csak akkor lehets\u00e9ges, ha magadban meglelted, kifejlesztetted ezeket az \u00e9rz\u00e9seket. Ne feledd. Csak azt adhatjuk, amink van. Ha szeretet, \u00f6r\u00f6m \u00e9s elfogad\u00e1s van sz\u00edv\u00fcnkben, ezt a k\u00fclvil\u00e1g fel\u00e9 is k\u00f6zvet\u00edteni tudjuk. \u00cdgy az l\u00e9t sz\u00fcntelen h\u00e1laad\u00e1s lesz, aminek egy r\u00e9sze a tetteimen kereszt\u00fcl elmondott ima.<\/p>\r\n

Mindannyian erre sz\u00fclett\u00fcnk. Hogy a h\u00e9tk\u00f6znapokban, a cselekedetekben, az \u00e9let\u00fcnkben mindez jelen legyen. Err\u0151l feledkez\u00fcnk meg, amikor menek\u00fcl\u00fcnk, mikor belehajszoljuk magunkat a napi rutinba. Ezt tessz\u00fck, amikor k\u00edv\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lunk \u00e9rt\u00e9ket teremteni, ahelyett, hogy a benn\u00fcnk lev\u0151 \u00e9rt\u00e9ket nyilv\u00e1n\u00edtan\u00e1nk meg a vil\u00e1gban. Gondolatainkkal, szavainkkal, tetteinkkel. Csak v\u00e9gre el kellene hinni, hogy lehet \u0151szint\u00e9nek lenni, hogy lehet kimondani amit \u00e9rz\u00fcnk, hogy akkor is szeretnek majd benn\u00fcnket, ha \u00f6nmagunkat adjuk. \u00c9rdemes megpr\u00f3b\u00e1lni. Hamis ill\u00fazi\u00f3kat, elismer\u00e9st, javakat gy\u0171jt\u00fcnk \u00e9rt\u00e9kess\u00e9g\u00fcnk tudata helyett, azt viszont elfelejtj\u00fck, hogy senki nem fogja\u00a0 \u00e9rt\u00e9kesnek\u00a0 \u00e9rezni mag\u00e1t hossz\u00fa t\u00e1von a k\u00fcls\u0151 eredm\u00e9nyei, banksz\u00e1mla kivonatai.. l\u00e1tt\u00e1n. Ami lelk\u00fcnknek b\u00e9k\u00e9t ad az a bels\u0151 kincs. Ne a k\u00fclvil\u00e1gban keress\u00fck azt, ami bel\u00fcl hi\u00e1nyzik.\u00a0 Ford\u00edtva m\u0171k\u00f6dik, pedig azt hazudjuk magunknak, hogy boldogg\u00e1 tesz ez vagy az. L\u00e9ny\u00fcnk \u00e9rt\u00e9kess\u00e9g\u00e9nek tudat\u00e1ban tudunk teljes emberk\u00e9nt megnyilv\u00e1nulni, \u00e9s kibontakoztatni megannyi kincs\u00fcnket. Bels\u0151 \u00e9rt\u00e9kek hi\u00e1ny\u00e1ban, \u00e9rt\u00e9kess\u00e9g\u00fcnk tudata n\u00e9lk\u00fcl f\u00e9lemberek vagyunk. F\u00e9l\u0151, menek\u00fcl\u0151, a k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l, \u00e9s m\u00e1sokt\u00f3l f\u00fcgg\u0151, t\u00fal\u00e9l\u0151, \u00f6nmag\u00e1t nem ismer\u0151, nem becs\u00fcl\u0151 sz\u00fcrke lenyomatai annak, akik val\u00f3j\u00e1ban lehetn\u00e9nk.<\/p>\r\n\r\n

Sok ember f\u00e9l a csendt\u0151l, a mag\u00e1nyt\u00f3l. F\u00e9l a t\u00fck\u00f6rt\u0151l, amelyet a csend, a mag\u00e1ny tart el\u00e9je. Mert az ember sohasem az, akinek t\u00e1rsas\u00e1gban l\u00e1tszik, akinek emberek k\u00f6z\u00f6tt mutatja mag\u00e1t. Az ember mindig az, aki csendben, mag\u00e1nyban... szemben\u00e9z \u00f6nmag\u00e1val.<\/blockquote>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Bozzay Margit<\/p>\r\n\r\n<\/div>\r\n

Inspir\u00e1lt: Dr\u00a0Hat\u00e1ly\u00e1k Krisztina K\u00e9p: google<\/span><\/h6>\r\n
<\/h6>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/eletfa.cafeblog.hu\/files\/2014\/11\/beautiful-cute-key-photography-vintage-Favim.com-1077883-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}