Apai levél kislányához a jövendőbeli férjéről |

Drága Cukorfalat!

Édesanyád és én nemrégen egy választ kerestünk valamire a Google-ön. Félúton jártunk a kérdés beírásával, amikor a Google kidobta a legnépszerűbb kereséseket a világon. A lista tetején ez állt: “Hogyan tartsd fenn a férfi érdeklődését.”

Először megdöbbentem. Átfutottam jó néhányat a számtalan cikkből, amik arról szóltak, hogyan legyél szexi és érzéki, mikor vigyél neki sört a szendvics helyett és hogyan éreztesd vele, hogy okos és felsőbbrendű.

https://s-media-cache-ak0.pinimg.com

Aztán pedig mérges lettem.

Kicsikém, soha nem volt és soha nem is lesz a te dolgod, hogy “fenntartsd a férfi érdeklődését”.

Kicsim, a te egyetlen dolgod tudni a lelked mélyén – azon a megingathatatlan helyen, amit se visszautasítás, se veszteség, se az egó nem tudnak megbolygatni – hogy érdemes vagy a figyelemre. (Ha mindig észben tartod, hogy mindenki más is megérdemli a figyelmet, akkor nagyjából életed minden harcát meg fogod nyerni. De ez egy másik történet majd egy másik levélben.)

Ha ily módon biztos vagy a saját értékeidben, akkor vonzó leszel a szónak a legjelentőségteljesebb értelmében: egy olyan fiút fogsz magadhoz vonzani, aki nemcsak képes figyelmet adni , hanem arra is hajlandó, hogy neked szentelje ezen élete teljes figyelmét.

Kicsikém, mesélek neked a fiúról, akinek az érdeklődését nem kell fenntartani, mert tudja, hogy te minden körülmények között érdekes vagy:

Nem érdekel, hogy könyökölve ül-e a vacsoraasztalnál – mindaddig, amíg szemeivel a mosolygás közben felhúzódó orrodat figyeli. És aztán nem tudja levenni rólad a szemét.

Nem érdekel, hogy egy kicsit sem tudok vele golfozni – mindaddig amíg élvezi a játékot a gyermekeivel, akikkel te ajándékoztad meg őt, és kedvét leli az összes csodálatos és kevésbé csodálatos hasonlóságban, amit köztetek felfedez.

Nem érdekel, hogy hajta-e a pénzt – mindaddig, amíg szíve vágyát hajtja, és ez mindig visszavezeti hozzád.

Nem érdekel, hogy erős-e – mindaddig, amíg elég teret ad neked, hogy megélhesd az erőt, ami a te szívedben rejlik.

A legkevésbé sem érdekel kire szavaz – mindaddig, amíg minden reggel téged választ otthona és szíve királynőjévé.

Nem érdekel a bőre színe – mindaddig, amíg életetek vásznát a türelem, lemondás, sebezhetőség és gyengédség ecsetvonásaival festi meg.

Nem érdekel, hogy vallásosan nevelték-e – minaddig, amíg tudom, hogy arra nevelték, hogy értekelje, ami szent és tudja, hogy az élet minden perce és minden veled töltött pillanat végtelenül szent.

És végül, Kicsim, ha belebotlasz egy ilyen férfiba és nekem és neki semmi közös tulajdonságunk nincs, mégis a legfontosabb dolog biztosan közös lesz az életünkben:

Te.

Mert végülis Kicsikém, az egyetlen dolog, amit tenned kell, hogy “fenntartsd a férfi érdeklődését” az az, hogy önmagad legyél.

A te örökké érdeklődő pasid,

Apa

Természetesen ez a bejegyzés elsősorban a lányomnak íródott. De a mondanivalója nem csak neki szól.

A feleségemhez is szólok, aki sose kérdőjelezte meg saját értékességét és elvárta, hogy az a “srác” legyek, akiről írok.

Minden felnőtt nőhöz is szólok, akivel terapeutaként vagy magánemberként valaha kapcsolatba kerültem – a nőkhöz, akik sose részesültek ilyen apai elfogadásban.

És végül szólok az éppen férfivá váló fiúk generációjához is, akiket emlékeztetni kell arra, hogy mi az igazán fontos – ahhoz, hogy a kislányom találjon egy szerető, élethosszig kitartó társat legalább egyikőtöknek meg kell ezt értenie. Imádkozom érted.