Az emberi én, csak gondolt én, az igazi ÉN gondolatának emléke, halovány lenyomata.
Ennek az igazságnak a felismerése, a felejtés megszüntetése. Felismerése annak, ami mindig volt, van, lesz, csak a lélek által egy ideig el van fedve. De eljön a pillanat, mikor a hártya oly vékonnyá válik, hogy átszűrődik rajta valódiságunk, mely megváltoztatja bennünk és körülöttünk a világot. Hisz maga az ember, Ég és Föld kapcsolatának őrzője.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: