Az egyensúly kozmikus, biológiai és személyes szinten egyaránt érvényes ránk – testünkre, elménkre és érzelmeinkre -, emlékeztetve minket arra, hogy minden cselekedetünket képesek vagyunk túlzásba vinni és elhanyagolni is; és arra, hogy ha személyes ingánk kilendül az egyik irányba, végül elkerülhetetlenül vissza fog térni a másik oldalra.
Dan Millman
Az egyensúly megteremtésére törekszünk nap, mint nap. Tudjuk, hogy a munka, a pihenés közti arány nagyon fontos testünk számára. Azzal is tisztában vagyunk, hogy megfelelő mennyiségű, és minőségű táplálék, és folyadék szűkséges ahhoz, hogy szervezetünk működése megfelelő legyen. Azonban az egészséges ember nem csak fizikai testét, hanem lelkét is táplálja. Nem csak izmait fejleszti, hanem fontosnak tartja azt is , hogy meghaladja önmagát. Ápolja, testét, lelkét egyaránt. A valódi fejlődés, egészség csak így lehetséges.
A lelki tényezők sokban befolyásolják életminőségünket, ezért érdemes tisztába lennünk, hogy melyek azok a belső erők, motivációk,és egyensúlyvesztések, lelki gyűrődések, melyeket megfelelő gyakorlatokkal megdolgozhatunk, fejleszthetünk, kisimíthatunk.
A lelkünk, akár csak a test részekre osztható: érzőlélekre, kedélylélekre és tudati lélekre. Az érzőlélek révén van az embernek akarata, a kedélylélek révén képes kifejezni érzelmeit, és a tudati lélekkel gondolkodik. A három belső lélekvilág egyensúlyban tartása annál is inkább fontos, mivel minden lelki betegség az akarat-, az érzelem- és a gondolatvilág között felborult egyensúlyra vezethető vissza. A lélek akkor egészséges, akkor van harmóniában, az ember akkor kiegyensúlyozott lelkileg, ha a három lélekterület egyensúlyban van egymással. Ha bármelyik dominánssá válik, vagy alulfejlett a többihez képest, akkor különféle lelki problémák jelennek meg. Ha valakinél az akarat domináns, akkor az illető akaratos, makacs, hajlíthatatlan, ragaszkodik saját elképzeléseihez. Ha viszont az akaratvilág alulfejlett, akkor az ember könnyen feladja céljait, semmit sem képes kitartóan végigcsinálni és könnyen befolyásolható. Ha az érzelemvilág került túlzottan hangsúlyos szerepkörbe, akkor az ember érzelmileg egyik végletből a másikba csapódik, az egetverő ujjongás és a halálos depresszió között ingadozik, szentimentális, túlérzékeny, könnyen megsértődik vagy haragra lobban. Az érzelemvilág alulfejlettsége esetén az ember nem éli meg az érzelmeit, s nem tudja kimutatni azokat. A harmadik lehetőség pedig, hogy a gondolatvilág válik dominánssá: ez esetben az emberből egy teljesen hideg, rideg észlény lesz, aki csak a logikus racionális dolgokat értékeli. A gondolatvilág gyengesége esetén az ember egész egyszerűen nem szeret gondolkodni, sokszor meggondolatlanul cselekszik, kerül minden olyan helyzetet, ahol gondolati erőfeszítést kellene tennie, s inkább mások gondolataira hagyatkozik. Értelemszerűen, egyik szélsőséges állapot sem kedvez a szellemi fejlődésnek! Lényeges tehát mind a három lelki terület egyensúlyba hozatala és megtisztítása, mert így képes az akaratvilág az isteni jóság, az érzelemvilág az isteni szépség, a gondolatvilág pedig az isteni igazság kelyhévé válni… A szellemi fejlődés folyamán fontos fokozat az, amikor az ember megtanulja az egyes lélekrészeket egymástól függetlenül is működtetni. Az “elkülönítés” után egy magasabb szinten megszületik az akarat, az érzelem és a gondolat szerves egysége, mely a szeretet alapja. A gondolkodás fizikai bázisa az agy és az idegrendszer, az érzelemvilágnak a ritmikus rendszer- a szív és a tüdő. Az akaratvilág bázisa az emésztő- és az anyagcsere rendszer. Bármelyik lélekrész problémái szomatizálódhatnak, betegséget okozva a nekik megfelelő fizikai területen. Az asztráltest fejlesztésének, tisztításának kulcsa a morális fejlődés, az erényekben való tudatos gyarapodás, .. nagymértékben segíti az asztráltest fejlődését, tisztulását mindenféle művészeti tevékenység, kreatív alkotás…
A mai korban a szellemi fejlődés kulcsmondata: “A világban élni, de nem a világból!”
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: