Visszahúzódás Önmagunkba.
Olyan időszak kezdődik most életünkben, amikor a ritmusok határozottan önmagunk felé visznek…
Az ősz a változások időszaka mind külső, mind belső életünket illetően. Rövidülnek a nappalok, a természet elevensége alábbhagy. A fényben gazdag órák száma csökkenni kezd. Úgy tűnik, mintha az ifjúkor hevéből, az idősek, bölcs, csendes világába vezetne el bennünket ez a gyönyörű időszak. A nyár színes, zajos világa lassan eltűnik.
A Föld évszakainak változásait megfigyelhetjük saját életünkben is. Az ősz a visszahúzódás, a betakarítás, a számvetés ideje. A befejezés békéjét, a cél elérésében megtalált értelmet jeleníti meg. A régi dolgok halála, az új dolgoknak enged utat, melyet mi sem szimbolizál jobban, mint a lehulló levelek, melyek a következő ciklust termékenyítik meg.
Minden nap egyre rövidebb az előzőnél, mely arra késztet minket, hogy forduljunk, merüljünk el saját lelkünkben, és pillantsunk bele annak tükrébe. Nézzünk szembe elrejtett vágyainkkal, és elfojtásainkkal. Ha visszatekintünk, segítséget kaphatunk annak felismerésében, hogy hol is tartunk éppen az életutunkon. Megpillanthatjuk mindazt, ami átalakításra, tisztításra vár még. Valószínűleg mindannyian fogunk találni több, kevesebb átalakításra váró energiát ami megérett arra, hogy hazugság helyett az egység felé segítsen bennünket. A tudatos döntés itt arról szól, hogy hogyan kívánunk élni. És ennek a megválasztása, mindig a miénk.
Az ősz szépsége a Föld ritmusa ebben a csodálatos feladatban, belső tapasztalásban kíván segíteni bennünket, melyhez kívánok mindenkinek erőt, és szeretetet.
