Találkozások
Van aki egy szóra, van aki egy mosolyra, van aki napokra, és van aki néha visszatérve. Van aki hiába is szeretnéd… már soha. Van aki egy pillanatra, mégis elteszed emlékbe. Van aki elhagy, és van akit te hagysz el.
Vannak találkozások, melyek átsuhannak életünkön, hoznak, és visznek is valamit. Vannak amiket soha nem felejtünk. Örök nyomot hagynak, hisz legbelül, szívünkben visszük tovább őket. Fényt hoznak életünkbe, melyek által kitárul egy szebb világ, s kicsit mi is kitárulunk, megszépülünk, fényesebbek leszünk. Van egy ismertetője az ilyen kapcsolatoknak: A Szeretet. Nem számít, fiú, vagy lány, öreg, vagy fiatal…
Add át magad, nyílj meg, engedd, hogy megtöltse lényed. Ismerd fel a másikban Önmagad. Lásd a teljességet!
“Amikor együtt vagyunk, az olyan mint a napfény, mint a levegő. Könnyed és kristálytiszta.Olyan, hogy erősebbnek érzi magát tőle az ember.Ha együtt vagyunk, akkor más ember vagyok.
Egy jobb ember. Tudom, hogy az.
Látom magam a szemében, ahogy megváltozom.Szeretem.
Szeretem.Úgy szeretem, ahogy nem is hittem előtte, hogy képes vagyok szeretni.
Élek, vagyok, aztán egyszer csak lesz egy ilyen csodám,
aki kicseréli a szívemet egy másik, sokkal lágyabb szívre.
Aztán, ha nevet én is nevetek, ha sír, én is sírok.Szeretem.
Szeretem.Hogy ne szeretném.
A lényem egy darabja, már akkor is az volt, amikor még nem is tudtam, hogy létezik.”
Egy jobb ember. Tudom, hogy az.
Látom magam a szemében, ahogy megváltozom.Szeretem.
Szeretem.Úgy szeretem, ahogy nem is hittem előtte, hogy képes vagyok szeretni.
Élek, vagyok, aztán egyszer csak lesz egy ilyen csodám,
aki kicseréli a szívemet egy másik, sokkal lágyabb szívre.
Aztán, ha nevet én is nevetek, ha sír, én is sírok.Szeretem.
Szeretem.Hogy ne szeretném.
A lényem egy darabja, már akkor is az volt, amikor még nem is tudtam, hogy létezik.”
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: